Gyógyteázás: játékos fejlesztés, 2014. december 3.

A foglalkozásaink tematikájában az antibiotikumok tudatos szedése mellett kiemelt szerepet kapott a gyógynövények megismertetése, megszerettetése. A filteres gyógyteák helyett saját szedésű bodza, hársfa, csipkebogyó és borsmenta került az asztalra. Jó hangulatban ízlelgettük a magunk készítette teákat.

IMG_0815

A gyógynövények felhasználása gyógyteaként

A gyógynövények rendkívül sokféleképpen alkalmazhatók: külsőleg hideg- vagy meleg borogatásként (például kamilla, zsálya), fürdők elkészítéséhez (levendula, citromfű, rozmaring, cickafarkfű), sebek, bőrbetegségek kezelésében pakolásként kötésekhez (csalán), száj- és toroköblítéshez (cserszömörce), intim zuhanyokhoz és inhaláláshoz.

Mindezek mellett a gyógynövények legelterjedtebb és legkedveltebb felhasználási módja még ma is a gyógyteák készítése, melyek több évszázada szolgálják az emberek egészségét.

Gyógyteák készítése

A gyógyteák elkészítéséhez zománcozott, tiszta, jól zárható fedővel rendelkező edényt használjunk. Ha más utasítás nincs, adagonként egy evőkanál teakeveréket és 2,5-3 dl vizet mérjünk ki. Elkészülte után sűrű szűrőn átszűrve – például a szem borogatásához készített kamillateát fertőtlenített, sűrű szövésű vászonkendőn átcsepegtetve – használjuk fel.

Az elkészített teákat, ha ellenjavallat nincs, cukorral, a köhögést csillapító teákat mézzel édesítjük. Az étvágyat csökkentő teákat az étkezést megelőzően 20 perccel, az emésztést elősegítő, epe- és májbetegségeket gyógyító teákat az étkezés végén kell alkalmazni. A vízhajtó, köhögéscsillapító, magas vérnyomást csökkentő teákat napközben bármikor, a gyomorsavcsökkentő, bélféregűző teákat este kell fogyasztani.

Forrázat: A friss gyógynövényt apróra vágjuk, 1-2 teáskanálnyit üvegedénybe teszünk, majd a felforralt vizet ráöntve fél percig áztatjuk. Ezután leszűrjük, és a javallat szerint fogyasztjuk. Szárított gyógynövényeknél az áztatási idő 1-3 perc, de a gyógynövény összetételétől függően, akár 10-20 perc is lehet. Ha a hőre érzékeny anyagokat (illóolajokat, vitaminokat) szeretnénk megkímélni, akkor a következő módon készítjük el a teát: a tea(keverék) felét 12-24 órán keresztül hideg vízben áztatjuk, a másik feléből elkészítjük a forrázatot, majd a kettőt összevegyítve használjuk fel.

Főzet: A gyógynövények gyökereit a megadott vízmennyiséggel együtt hidegen tesszük fel, és 1-2 percnyi forralás után lefedve 3-5, szárítmány esetén 10-20 percig állni hagyjuk, majd leszűrve használjuk fel.

Hideg áztatás: Sok gyógynövény elveszíti gyógyító hatását a forrázás alatt, ezért ezekből hidegen kell teát készíteni (mályva, fagyöngy, kálmos, csipkebogyó). A gyógynövényt az előírt vízmennyiség felével 8-12-24 órán át áztatjuk, majd leszűrjük, és a szűrőben maradt növényt a vízmennyiség másik felével leforrázzuk. Kissé hűlni hagyjuk, majd egybeöntjük. Ha a teánkat a fentebb leírt módok közül a megfelelővel készítjük el, benne maradnak mindazok a hatóanyagok, amelyek vagy csak hideg, vagy csak meleg hőhatásra oldódnak ki.

Vérnyomásmérés: fejlesztés, 2015. február 4.

A mai napon a tanulók a fejlesztő foglalkozás alkalmával megismerkedtek a vérnyomásmérő eszközzel. Ezt megelőzően kutatást végeztek az interneten a gyermekkorban végzett vérnyomásmérésről, a vérnyomást befolyásoló tényezőkről, és az ott gyűjtött információkat beszélgetés formájában megosztották egymással.

Vérnyomásmérés

Vérnyomásmérés

Vérnyomásmérés

Vérnyomásmérés

 

 

Vérnyomásmérés gyermekkorban

A vérnyomás minden életkorban fontos információt nyújt szervezetünk állapotáról, gyerekek esetében a vérnyomásmérés azonban sokkal több nehézségbe ütközhet, mint felnőttkorban. Milyen esetekben van szükség a vérnyomás mérésére gyermekkorban?

Az emberi szervezetnek a környezethez való alkalmazkodóképességét nagyban segítik a vérnyomást szabályozó mechanizmusok. Ez egyrészt rugalmas rostokat tartalmazó verőereknek köszönhető, másrészt egy bonyolult idegrendszeri és hormonális rendszer összjátékának eredményeképpen folyamatosan emelkedik és süllyed, de mégis bizonyos határértékek között marad.

Gondoljuk csak meg, milyen szélsőségek között élünk. A külső hőmérséklet lehet -10°C az utcán, majd bemegyünk a +20°C-fokos szobába. Ha délelőtt az iskolapadot koptatja a gyermek, délután focizik a téren, a vérnyomásértékeknek mégis bizonyos határokon belül kell maradnia. Ha meg akarjuk tudni, hogy mennyi a vérnyomásunk, akkor meg kell mérnünk. Ez a művelet pl. egy 4 kg-os csecsemő vagy egy kisded esetében nem is olyan egyszerű.

Betegség vagy csak izeg-mozog?

Fontos tudni, hogy a felkar hosszához igazodóan más szélességű mandzsettát használunk a kisdedek, és más méretűt az égimeszelő, nyurga kamaszok vérnyomásának mérésekor. A hagyományos higanyoszlopos és rugós eszközök mellett vannak elektronikus rendszerű, digitális műszerek is. Hitelesítésükre néhány évente feltétlenül gondot kell fordítanunk.

A mérési eredményt nagymértékben befolyásolják a külső körülmények is. Csak a teljes nyugalomban, ülő testhelyzetben, a szorongást eloszlató, természetes közegben végzett mérés fogadható el. Nagyon sok gyerek szorong, izeg-mozog, lábait mozgatja, kipirul, pulzusszáma magasra szökik, és így persze a vérnyomása is jóval magasabb, mintha nyugalomban mérnénk meg. Ilyenkor figyelemelterelő, szorongást feloldó beszélgetésbe kezdünk, és kis idő múlva a másik karon is megismételjük a mérést.

 Hordozható készülékek

Ismételt vérnyomásmérésekre is szükség lehet, hogy megtudjuk, nem átmeneti, időlegesen kiugró értéket találtunk-e, és a későbbi, optimálisan otthon végzett mérések már normális tartományokban vannak.

Ilyenkor nagy segítségünkre van az ún. vérnyomás-monitorozás. Ezt egy könnyű, hordozható eszközzel végezzük, mely elemekkel működik, rendszeresen, a beállított időközönként felpumpálja a mandzsettát, megméri a tensiót, majd leereszti a levegőt, és tárolja a mért értékeket. Ezeket egy személyi számítógép segítségével tudjuk előhívni, csoportosítani, tanulmányozni. Nappal általában negyedóránként, éjjel félóránként kérjük a mérést. A készülék a vérnyomás felső és alsó határértékein túl az aktuális pulzusszámokat is feljegyzi. Ez az ún. ABPM módszer, angol szavakból kialakított rövidítés, az ambuláns vagy dinamikus napi vérnyomás profil. Ez megmutatja, hogy a mindennapi körülmények között nappal és álomban miképpen alakulnak a vérnyomásértékek. Ez azért fontos a mindennapos orvosi gyakorlatban, mert kiderül, hogy valóban kórosak-e az értékek, vagy a mérések túlnyomó többsége normális, de egy-egy kiugró adat van egész napon át. Ezzel a módszerrel ellenőrizhetjük a már beállított gyógyszerek hatását is.

Szükség esetén a későbbiekben ez a 24 órás méréssorozat megismételhető, hiszen nem jelent különösebb megterhelést a gyermek számára, legfeljebb kis kényelmetlenséggel jár a készülék és a mandzsetta viselése.

Tudnunk kell tehát, hogy egészségünk ezen fontos mutatója, vérnyomásunk felső és alsó értéke normális határokon belül van-e. Ezt egészségkultúránk alapvető építőkockájának kell tekintenünk már a gyermekkorban is.

Vércukormérés: fejlesztés, 2015. január 21.

A játékos fejlesztés keretében ezen a napon a gyerekek megismerkedhettek a vércukorméréssel. Egy rövid előadás keretében tájékoztatást kaptak a vércukormérés fontosságáról, a helyes vércukorszintről, illetve a mérés lépéseiről.

A foglalkozás végén megismerkedtek a vércukormérő eszközzel és annak részeivel, majd megmérhették egymás vércukorszintjét.

Vércukormérés

Vércukormérés

???????????????????????????????

???????????????????????????????

Vércukormérés 8+1 lépésben

Miért fontos az otthoni vércukormérés?

A rendszeres otthoni vércukormérés segítségével:

  • Biztosan tudhatjuk, hogy vércukorszintünk a megfelelő tartományban mozog-e, illetve egy esetleges rosszullét mögött nincs-e túl alacsony vagy magas vércukorérték
  • Kideríthetjük, hogy az egyes ételfajták hogyan befolyásolják vércukorszintünket. Ehhez végezzünk egy-egy mérést evés előtt és után is másfél órával.
  • Megfigyelhetjük, hogy a különböző testmozgásfajták hogyan hatnak vércukorértékeinkre, így kialakíthatjuk magunknak az optimális mozgásprogramot.
  • A stressz és számtalan betegség emelkedett vércukorértéket okoz. Méréssel ezt is ellenőrizhetjük.
  • Vércukornaplóba feljegyezve és bemutatva, informálhatjuk kezelőorvosunkat a rendelői látogatások között mért értékek alakulásáról, ami nagyban hozzájárul a hatékonyabb terápia kialakításához.
  • A vércukormérés lépései
  1. Mossunk meg a kezünket meleg, szappanos vízzel és töröljük szárazra egy tiszta törölközővel.
  2. Helyezzünk tiszta lándzsát az ujjszúró eszközbe. Az ujjszúró eszköz tárolja és pozicionálja a lándzsát, illetve kontrollálja a szúrás mélységét
  3. Vegyünk ki egy tesztcsíkot a dobozából, majd a doboz fedelét azonnal zárjuk le, hogy ne kerüljön szennyeződés a tesztcsíkok közé.
  4. Készítsük elő a vércukormérőt a használati útmutatóban leírtak alapján.
  5. Szúrjuk meg az ujjhegyünket a lándzsával.
  6. Az összegyűlt vért cseppentsük a tesztcsík megfelelő részére úgy, hogy a vércsepp lefedje a teljes tesztnyílást.
  7. Nyomjunk egy tiszta vattapamacsot a megszúrt sebre és állítsuk el a vérzést.
  8. A legtöbb vércukormérő készülék néhány másodpercen belül elvégzi a vérminta elemzését, ezt követően olvassuk le az eredményt.

+1. A mért értékeket jegyezzük fel egy vércukornaplóba.

A kapott értékek mellett jegyezzük fel a mérés pontos időpontját, a mérés körülményeit (pl. étkezés előtt vagy után, fizikai aktivitás után, stb.).

Önismereti tréning, 2015. február 3.

A diákok már nagyon várták, hogy a pályázat keretében a heti rendszerességű foglalkozások és oktatás mellett valami rendkívüli programon vehessenek részt. Ezért nagy lelkesedéssel és izgalommal várták meghívott előadónkat, K Németh Margitot, aki pszichológusként tanít az ELTÉ-n és vezetője egy budapesti pedagógiai szakszolgálatnak.

A pszichológusnőre egy szakmai folyóiratban közölt cikke alapján figyeltünk fel, melyben az önismeret fontosságát hangsúlyozta. Úgy gondoltuk, hogy a serdülőkorban lévő gyerekek számára ez nagyon fontos kérdés, ezért meghívtuk őt egy interaktív foglalkozás levezetésére, melynek lényege a tanulók önismeretének fejlesztése.

Miután a kis csapat összegyűlt és bemutattuk nekik a tanárnőt, kérésére mi, pedagógusok kimentünk a teremből, és csak a program végén mentünk ismét be. Nagyon örültünk, hogy felszabadultan mosolygó, vidám arcokat láttunk, és általános volt a vélemény, hogy a gyerekek nagyon jól érezték magukat.

Hogy mi történt közben, arról egyik diákunk, Lengyel Ádám így számolt be:

„A pályázatunknak ez a programja nagyon teszett nekünk. Az előadást tartó Manyi néni nagyon rendes, türelmes, munkájához nagyon értő személy. Jót beszélgettünk, és sokat megtudtunk egymásról. Érdekes volt, mindenki jól érezte magát. Még a visszahúzódottabbak is elég jól bemutatták magukat.

Szerepet játszott az őszinteség. Az egyik játékban felmérhettük azt a tudásunkat, hogy mennyit tudunk a másikról még akkor is, ha mondjuk az egyik személynek egy olyan illetőt kellett bemutatnia, akit nem igazán ismer.

Reméljük, hogy részünk lesz még hasonló előadásokban.”

Gráfel Eszter így gondolt vissza erre a délutánra:

„  A pszichológusnő miután bemutatkozott elmondta, hogy nem előadást fog nekük tartani, hanem azt szeretné, ha közösen beszélgetnénk, játszanánk. Kérte, hogy mutatkozzunk be, de úgy, hogy a nevünk után egy foglalkozást és egy várost mondunk a nevünk kezdőbetűjével. Persze nem volt kötelező, így csak a csapat bátrabb fele ötlött ki valamit.

A következő feladat az volt, hogy álljunk a mellettünk ülő mögé, és mutassuk be őt.

Nagyon érdekes volt az a feladat, melyben tollat és papírt kaptunk, és azt kérte, hogy rajzoljunk le ránk jellemző szimbólumokat. Mindenki megmutatta és megmagyarézta a rajzát.

Nagyon jól érezetm magam ezen a délutánon, remélem, máskor is lesz még ilyen.”

A gyerekek beszámolói és hangulata alapján úgy gondoljuk, jól sikerül ez a délután, tartalmas programot nyújtott a diákok számára.

Önismereti tréning

Önismereti tréning

kép 121