2020. január 29.

Kirándulásunk célpontja a Campona üzletközpont volt, ahol első utunk a Tropicariumba vezetett. Az állatkert lakói között cápákat, aligátorokat, egzotikus hüllőket és kétéltűeket, kis majmokat, madarakat és több ezer színes halfajt tekinthettek meg a gyerekek. A cápaakvárium alatt húzódó 12 méteres látványalagútban karnyújtásnyira csodálhatták meg a tigris- és barna cápákat. A rájasimogató akváriumban a rájákat simogathatták meg. Nagyon tetszett tanulóinknak az esőerdő részen az aligátorok felett eleredő trópusi eső. A szakszerű és érdekes idegenvezetés során sok érdekességet és izgalmas tényeket tudhattak meg a gyerekek a Tropicarium állatairól.

Következő állomásunk a Campona KockaPark volt, ahol a lenyűgöző LEGO építmények a hatalmas terepasztalokon és a tengernyi LEGO kockát biztosító játszóház varázsolta el a gyerekeket. Láthattak valósághű épületeket, működő járműveket, filmjeleneteket, diorámákat, életképeket, illetve megannyi érdekes látnivalót a sokféle építőelemből. A kiállítás megtekintése tartalmas és izgalmas élményt, a játszóház pedig igazi játékélményt biztosított tanulóinknak.

2020. január 24.

Kirándulásunkat a szépen felújított gyulai vár megtekintésével kezdtük. Bejártuk a vár valamennyi kiállító termét; a földszinten található várbörtönt, az éléstárat, a sütőházat, a kovács- és a fazekasműhelyt és a kápolnát, az emeleten várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályokat, a várúri hivatali szobát, szandzsákbég fogadószobáját, a fegyvertárat, az alabárdos termet és lovagtermet. A tematikus kiállításokon többek között azt is megtudhatták a gyerekek, milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban. Különösen érdekelte a tanulókat a solymász bemutató, valamint az, hogy a várfalra és a toronyba is fel lehetett menni.

A várlátogatás után gyulai séta következett, majd az úticsomag elfogyasztását követően a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontba indultunk. Az interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálta a kiállítás. Az épületben egykor lakott főurak életének színes világa mellett az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait is megismerhették a gyerekek. Sokat megtudhattak a korabeli étkezési szokásokról, az ételekről, a birtokos család napirendjéről, az öltözködési irányzatokról, a kastély egyes helyiségeinek funkcióiról, a korabeli fűtés- és világítástechnikáról és még számos érdekességről. Végül a toronykilátó 13,5 méteres járószintjéről tekinthették meg a gyönyörű panorámát és tekinthettek vissza Gyula középkori téglavárára.

2019. december 07.

A keresztény ember számára az adventi időszak nemcsak azt jelenti, hogy barátainkkal, szeretteinkkel többet vagyunk együtt, hanem azt is, hogy elcsendesülünk, magunkba fordulunk. Ehhez nyújtott segítséget a Születés című karácsonyi film megtekintése. Catherine Hardwicke rendezésében a film klasszikusan meséli el Jézus Krisztus születését és az ezt megelőző rövid időszakot Mária, József és a hozzájuk közel állók életében. Láthattuk a filmben az örömhírt: Mária találkozását az angyallal, József álmát és a háromkirályokat. A film megtekintése után röviden beszélgettünk arról, hogy az advent az eljövetel, a Jézus várás időszaka.

Rendezvényünk a karácsonyra készülődés jegyében zajlott, így a második részben kézműves foglalkozást tartottunk. A decemberi lelki napon az osztályok közösen fogják feldíszíteni a tornateremben a fenyőfát, a gyerekek erre az alkalomra készítettek díszeket.

A hangulatot karácsonyi zenék hallgatásával tettük ünnepivé.

2019. november 05.

A magyar katolikus egyház ifjúságot védelmező szentjére, iskolánk névadójára, Szent Imre hercegre emlékeztünk. Először a Szent Imre-szobornál gyújtottuk meg az emlékezés mécseseit és helyeztük el az emlékezés koszorúját. Igazgató asszony megemlékező szavaiban Imre herceg szilárd alapokra helyezett életútjáról beszélt, amely ma is példaértékű, és megszólítja a fiatalokat. A családjára, a tanárára, az iskolára, a barátokra, és nem utolsósorban a hitre épült élete ma is aktuális üzenetet hordoz.

Ezután visszamentünk az iskolába, és a gyerekekkel közösen felidéztük Szent Imre életét, aki Szent István és Boldog Gizella gyermeke volt. Egész életét Istennek ajánlotta, minden helyzetben Isten akaratát kereste. Kezdetben papnak, majd bátyja halála után az ország kormányzására készült. Mélységes tiszteletet és szeretetet érzett szülei iránti, megbecsülte a tanárokat és az iskolát. Szent Gellért, a kor egyik legműveltebb püspöke volt a tanítója. A herceg nem egyedül, hanem közösségben élte életét. Az egész országot nagy fájdalomként érte Szent Imre korai halála, mert olyan embert veszítettek el, aki ma is példaként állhat a diákok előtt.

Megbeszéltük a diákokkal, hogy mi hogyan fejezhetjük ki szeretetünket szüleink, családtagjaink iránt, mit tegyünk, hogy a tudás nekünk is örömet okozzon, mint ahogy ez volt jellemző Szent Imre hercegre is. Mennyire fontosak az iskolai barátságok is, hogy tudjunk együtt menni az Isten útján, a szeretet és a szorgalom útján.

2019. október 18.

Az októberi rendezvény keretében az 1956-os forradalomról és szabadságharcról emlékeztünk meg.

A gyerekek tanórán még nem tanultak ezekről az eseményekről, ezért elsétáltunk a város központjában lévő ’56-os emlékműhöz.

A történelem szakos tanárnő elmondta a tanulóknak, hogy a magyar történelem bővelkedik az idegen uralom és zsarnokság elleni harcokban. Ennek nagyszerű példája az 1956-os forradalom és szabadságharc is, amely az egész világ számára megmutatta a magyar nép erejét és szabadságszeretetét. Azt is megtudhatták a diákok, hogy az 56-os forradalom azért is egyedülálló a világtörténelemben, mert valójában vezér nélküli forradalom volt. Bár a politikusok komoly szerepet játszottak a forradalom eseményeiben, a valódi hősök a fiatalok voltak.

Az emlékmű megtekintése után visszamentünk az iskolába, és megnéztük a Szabadság, Szerelem című filmet, amely dicsőségteljesen mutatja be a forradalmat, és ily módon állít emléket mindazoknak, akik részt vettek benne.

A film megtekintése után arról beszélgettünk a gyerekekkel, hogy milyen érzést váltott ki bennük, melyik jelenet volt a legemlékezetesebb, ki volt a legszimpatikusabb és a legellenszenvesebb szereplő.

2019. szeptember 27.

A tanév egyházmegyei mottója: „Aki énekel, kétszeresen imádkozik.” E mottó jegyében a zenei világnap alkalmából szerveztünk zenei rendezvényt, melyen a projektben résztvevő 50 tanuló is részt vett. Az imádság egyik legkifejezőbb módja az éneklés, ugyanakkor a közös énekléseknek, élményeknek jó közösségformáló hatása is van, ezért a zenei világnapon rendszeres iskolánkban a közös zenélés, éneklés.
A rendezvény első részében Koltavári Attila atyával és Csörögi Gábor hitoktatóval énekeltek együtt a gyerekek. A gitárral kísért keresztény énekekkel a zene nyelvén dicsőítettük Istenünket, fejeztük ki hálánkat felé.
A következő részben nemcsak az egyre népszerűbbé váló gitáros egyházi könnyűzenével, hanem egyéb jól énekelhető világi dalokkal is (például: Legyetek jók, ha tudtok) találkoztak a gyerekek Misi testvér segítségével. Misi testvér a karcagi Szent Pál Marista Általános Iskolából érkezett hozzánk és hozott magával néhány karcagi diákot is.
A harmadik részben következett Baktai Anikó, a harmadik Megasztár-széria döntőse, Koszta Jennifer tanárnő és a felsős tanulók fellépése. A fellépők nagy sikert arattak a közösen előadott régi slágerekkel.
A szünetekben zenére mozgattuk meg a diákokat.
A délutánt beszélgetéssel és ismét közös énekléssel zártuk, melytől nemcsak jókedvünk támadt, de az éneklés közösségi kompetenciák fejlesztésére ható pozitív hatását is kihasználtuk.

2019. augusztus 27.

Az augusztusi tanulmányi, kulturális rendezvényt augusztus 20-ára emlékezve tartottuk a résztvevő gyerekeknek.

Először megbeszéltük, hogy augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. Arról is beszéltünk, hogy ez a nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.

Először az István, a király című filmet tekintették meg a gyerekek. A filmvetítés után beszélgettünk a film cselekményéről, arról, hogy elkerülhetetlen volt-e az összecsapás, és milyen eszközöket lehet bevetni a győzelem, a hatalom érdekében.

A beszélgetés után Kis-Vénné Smányi Margit tanárnő a témához kapcsolódó játékos feladatokat hozott a gyerekeknek, amelyek nagy részét az interaktív tábla segítségével vetítette ki. Például a megpörgetett szerencsekerék mondatairól kellett eldönteni, hogy azok Gézára vagy Istvánra vonatkoznak. Állításokról szavaztak, hogy azok igazak vagy hamisak.

Célunk az volt, hogy erősítsük tanulóinkban a hazaszeretet érzését, tudatosítsuk nemzetünk múltját.

2019. június 04.

A júniusi tanulmányi, kulturális rendezvényt a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartottuk meg.

Először megbeszéltük, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktattak törvénybe. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek.”

Egy rövid filmrészlet levetítése után Kis-Vénné Smányi Margit történelemtanárnő tartott előadást a trianoni békediktátum előzményeiről, az aláírás körülményeiről és a következményeiről. Az előadást követő beszélgetés során tanulóink megértették, hogy a trianoni békediktátum a magyar történelem egyik legfájdalmasabb eseménye. Nem elsősorban azért, mert ennek értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát. Hanem azért, mert az elcsatolt területeken több mint hárommillió magyar is élt. A gyerekek egyet értettek azzal, hogy a magánéleti tragédiát minden ember nehezen dolgozza fel. A nemzeti tragédiát egy nemzetnek kell feldolgoznia.

A rendezvény második részében kisétáltunk a Horthy ligetbe, ahol még egyszer megtekintettük az első világháborús emlékművet, több időt szentelve annak, hogy az emlékmű oldalán elolvassuk azoknak a nevét, akik településünkről az életüket áldozták Magyarországért.

Célunk az volt, hogy tudatosítsuk nemzetünk múltját, erősítsük tanulóinkban az összetartozás és a hazaszeretet érzését.

2019. május 28.

A májusi tanulmányi, kulturális rendezvényen iskolánk pedagógusait és tanulóit ismerhettük meg alaposabban. Először Oros-Rázsó Katalin tanárnő beszélt arról, hogy miért is lett pedagógus, és miért választotta a magyar és könyvtár szakot. Iskolánk ötödikes tanulójának édesapja örmény származású, a kisfiú nemrégen járt családjával Örményországban, ő számolt be iskolatársainak útjáról, bemutatta Örményországot, melyet második hazájának tekint. Ruben sok-sok fényképpel, rengeteg információval, útikönyvekkel, az örmény abc bemutatásával készült erre az alkalomra. Beszélt második hazája lakóiról, természeti értékeiről, épített örökségeiről, a fővárosról, az örmény szokásokról, ételekről. Elmondta, hogy a vallás a mai napig fontos szelete az örmény hétköznapoknak, elképesztő, hogy mennyire vallásosak az ott élők. Összehasonlította a magyar és az örmény embereket, szokásokat.

Az előadások utáni kötetlen beszélgetésen tudatosítottuk tanulóinkban, mennyire fontos saját hagyományaink, értékeink felfedezése mellett más népek, kultúrák megismerése. Lényeges, hogy már általános iskolás korban elültessük tanulóinkban a szülőföld szeretetének, ugyanakkor más kultúrák megbecsülésének igényét.

2019. április 29.

Foglalkozásunk keretében áprilisban a város két templomát látogattuk meg.

A gyerekek a honismereti szakkörön már foglalkoztak a templomok történetével. Felelevenítettük, hogy a késő barokk stílusú katolikus templom építése 1783-ban kezdődött és 1800-ban fejeződött be. A munkálatokat Rábel Antal építész irányította. Megtekintettük az oltárképet, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja, amit Falkonúri József festett.

A mellékoltárokat díszítő festmények a Horthy család adományai, amelyeket 1938-ban az eukarisztikus világkongresszus alkalmából készített Rovátkai R. Lajos. Mindkét festmény a Horthy család tagjait ábrázolja. A templomot Nagyboldog Asszony napján szentelték fel (augusztus 15.), ami egyben a búcsú napja is Kenderesen.

Templomtúránk második állomása a református templom volt. A reformátusok a falu ősi templomát 1729-33-ban állították helyre. A toronysisak mai formája 1923-ban készült. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett templom renoválására az 1960-as és 1980-as években került sor. A templomban Horthy Miklós kormányzó padja jelenleg is látható, melyet megnéztünk a gyerekekkel.

A templomok megtekintése után tettünk egy sétát a gyönyörűen zöldellő templomkertekben. Az iskolába visszatérve a tanulók totót és keresztrejtvényt oldottak meg, amelyek a templomok történetéhez kapcsolódtak.