“Együtt, testvérként” – ahogy én látom

Az Együtt, testvérként – iskolaközi szemléletformáló program megvalósításába már a kezdetektől bekapcsolódtam. A kirándulásokon és a személyes találkozókon kísérőtanárként vettem részt, előadásokat tartottam, valamint rendszeresen szerveztem délutáni szabadidős foglalkozásokat iskolánk tanulóinak.

A programok alkalmával lehetőségem nyílt megtekinteni a Herman Ottó Múzeum Pannon-tenger kiállítását és a Bükkábrányból előkerült mocsáriciprus-maradványokat. Kipróbáltam a különféle interaktív játékokat. Felejthetetlen élményt nyújtott Szerencsen, a város központjában álló, gyönyörű parkkal körülvett Rákóczi-vár meglátogatása. Sétáltam Makkoshotyka múltat idéző, hangulatos kis utcáin. Csodálattal néztem a Meczner kastélyban kiállított Vadászati Trófeagyűjteményét. Ez újdonság volt számomra. Ismét eljutottam Széphalomra, ahol újból láttam Kazinczy Ferenc Mauzóleumát, majd múzeumpedagógus vezetésével végigjártam a Magyar Nyelv Múzeumát. Itt még nem voltam, ezért ugyan olyan kíváncsisággal hallgattam kísérőnket, mint a diákjaim. Ez a kiállítás rendkívül izgalmas és tanulságos volt számomra. Emellett sok új információt adott a magyar nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

A személyes találkozókra iskolánkban és a sárospataki Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában került sor. Ezekre a rendezvényekre a testvériskolánk pedagógusai és mi is igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyek bemutatják a településeket, az iskolák arculatát, és ahol mindenki jól érzi magát. Megható volt látni a gyerekek izgatottságát, örömét, kíváncsiságát a közös előadások, játékok során. Lelkesedésük engem is magával ragadott. A sárospataki látogatások alatt megint gyönyörködhettem a csodaszép, festői tájban és a város jól ismert nevezetességeiben. Közben eszembe jutottak a főiskolai évek is, hiszen itt végeztem a Comenius Tanítóképző Főiskolán. Érdeklődve vártam a beszélgetést a Szent Erzsébet nővérekkel, akik életükről és tevékenységeikről meséltek.

A délutáni szabadidős foglalkozásokon rengeteget játszottam a gyerekekkel. Egymásnak tanítottuk az újabbnál újabb játékokat. Közben sokat beszélgettünk, nevettünk.

Nagyon örülök, hogy részese lehettem ennek a programnak. Úgy érzem, hogy az együtt eltöltött idő jó hangulatban telt, gyorsan elrepült és eredményes volt. Az elmúlt két évben új embereket ismertem meg, szorosabb lett a kapcsolatom a programban közreműködő kollégáimmal, tanítványaimmal. Sok helyre eljutottam, ismereteim bővültek, és felejthetetlen élményekkel lettem gazdagabb. (Ujaczkiné Pocsai Éva)

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support